És a fergeteges buli, ami ez egyik legszebb élmény volt, amit valaha is átéltem Mindenki jelen volt, és nagyon szuperül sikerült....
Kicsit izgultam, hiszen ez egy újdonsült anyának komoly rite de passage-jelentőséggel bír. De közben meg az elengedésről is szól, hiszen egyben azt is jelenti, hogy bármennyire megetszel mindent, az emberi, és ilyetén módon szamszárikus világ úgyis kitalál valamit, ami nem működik tökéletesen, vagyis pont errőll szól a dolog, az elengedésről: semmi sem tökéletes ebben az entropikus, ám mégis felfelé, a fény felé törekvő világban. Konklúzió: sok szeretet, kevesebb elvárás, de maximális figyelem, és humor az esetleges vismajor-ok esetén. Nos, éppen ezért sikerült olyan jól a kismanónk szülinapi bulija: megtettünk mindent, hogy szép legyen mind a díszítés, mind a catering, mind pedig a hangulat, a többi lehetetlennek látszó elvárásról pedig lemondtunk, és szeretettel, nyílt szívvel fogadtunk mindenkit, aki eljött együtt ünnepelni velünk. A bakik pedig inkább emelték az egész szülinapi buli fényét, hiszen gyerkőcökről van szó, és bennük pont a spontaneitás a legjobb. Igen, meg kellett tanultom újdonsült mamaként, hogy nem kell semmit sem eltúlozni: nem kell powerpoint prezentáció Zoé elmúlt egy évéről, mert úgysem érdekel senkit rajtunk kívül, és nem kell senkire sem semmi feleslegeset "rányomni". Attól még mi belül, csöndesen ünnepelhetünk "nagyban". Merthogy nekem ez nagy ünnep volt. A legszebb eddigi életem során. Hihetetlen büszkeség tölt el, ha ránézek erre a különleges kis jövevényre, és úgy érzem, az életünk általa lett teljes. Ma már nem illik ilyet írni, és nem illik a gyerekeket "felhasználni" a saját életünk megjavításához, és nem is így értettem. Inkább csak úgy, ahogy...hogy minden, amit teszek, amióta a Zoé van, sokkal nagyobbat nyom a latban, és sokkal nagyobb jelentőséggel bír. Happy Birthday Little Tulku!
íme a fotódokumentáció: